A napraforgó már nem forog sehova

napraforgomag
38 millió forint egy zsák napraforgóért
February 14, 2011
Origó-A napraforgó már nem forog

A szotyizók mind tudják, az újfehértói mag az igazi, a legjobb. Újfehértón azonban nemcsak az derült ki, hogy a tájfajta kisvárdai az utolsó forgó napraforgó, hanem az is, hogy ezen a sivár földterületen terem a java. 

A napraforgó már nem forog, bár a fototropizmus mechanizmusának köszönhetően a virágzásig némi napkövetést mutat az egész növény, lombozatával együtt. Igaz, a régebbi fajták, mint például a kisvárdai – róla később bővebben – elvirágzás (lebókolás) végéig bizonyos mértékben délután is a nap felé néznek (de nem bele a napba).

Napjainkra viszont olyan magassá vált az UV-A és az UV-B sugárzás, hogy a napba néző fejek kiégnek, ezért a nemesítésnek a tányér állása fontos része – tehát, hogy ne nézzen a napba. Csak a kisvárdai maradt így, kicsit napba nézőnek.

Kisvárdai szépségek

Kisvárdai szépségek

A kisvárdai fajta

A dunántúli szotyi is lehet jó – mondja Kántorné Vitál Katalin az újfehértói, magértékesítéssel és pörköléssel foglalkozó Beregszászi Trade Kft. tulajdonos-ügyvezetője. “Feltéve, ha innen viszik az alapanyagot, és odafigyelnek a pörkölésre”- teszi hozzá.

Ugyanis, az hogy a Nyíregyháza melletti újfehértói mag kiváló, nem városi legenda. Mindennek okozója a helyi viszonyok között tökéletes termést hozó kisvárdai napraforgófajta.

“A napraforgó egy igénytelen növény, amely nagyon jól ki tudja használni ennek a vidéknek az adottságait” – meséli Vitál Katalin.

Az igénytelenség annyira jellemző, hogy próbálkoztak a termesztésével Békés megyében, az itteninél sokkal nagyobb aranykoronájú területeken. A végére ugyan hatalmas kalója – feje – lett a növénynek, de az első nagyobb vihar derékba törte a szárakat a nagy és nehéz fej alatt, és 90 százalékos rombolást végzett. A termelők pár év alatt belátták, hogy a termőterület nem alkalmas erre a tevékenységre.

Katalin és napraforgók az üzem udvarán

Katalin és napraforgók az üzem udvarán

A kisvárdaival sem fenékig tejföl az élet, mert ez egy 3-4 méter magas növény – szemben az olajnapraforgóval, ami egy-másfél méter körüli -, és ez megnehezíti a betakarítást, át kell hozzá alakítani a kombájnokat, más vágóasztal szükséges. Ráadásul a kisvárdai a fejét forgatja, az olajnapraforgó viszont egységesen lógatja, ami szintén megkönnyíti utóbbi betakarítását. Az olajos hektáranként 3, a kisvárdai 2 tonna magot terem.

A méret is lényeges

A kisvárdai napraforgó magja nagy szemű, de nem csak ez a lényeg. Az izraeli napraforgó maghéja akár ennek a duplája is lehet, de a beltartalom nem arányos a maghéjjal, a kisvárdainál nagyobb héjban ugyanekkora a mag.

Az ukrán fajta még jó, finom, vékony héjában végig mag található, és pörköléskor kellemesen karamelles lesz a végeredmény.

Szép csíkos napraforgómagok

Szép csíkos napraforgómagok

A csíkozás, és ami mögötte van

Szeptemberben van a betakarítás, a pontos ideje a vetéstől függ, az idén ez eltolódott, szeptember végén, október elején lesz, és a lényeg, hogy akkor ne essen az eső.

A napraforgónak vetéskor kell egy jó eső, hogy meginduljon a csíraképzés, majd elég, ha havonta egyszer megázik. Betakarításkor viszont nagyon kell a jó száraz idő, mert akkor lesz kevesebb a betakarított mag víztartalma (15%), és akkor kevesebbet mennek a szárítók. 11% alatti víztartalommal lehet a nyers magot biztonságosan eltárolni.

20 százalék felett nem ajánlott betakarítani a csíkozás végett, ugyanis a nedvesség felpuhítja a csíkozást, ami nem esztétikus, de árulkodó is, hiszen a túlzott mesterséges szárításnak nemcsak a költsége magas, de megváltoztatja az ízt is. “Úgy mondjuk, száradjon meg kint a földön a saját lábán” – teszi hozzá Vitál Katalin.

A szárítás

A beérkezett magot vízmérővel fokolják, mert ami mag egyszerre kerül a szárítóba, annak nagyjából azonos nedvességtartalmúnak kell lennie, mert akkor szárad egyenletesen.

Egy átalakított dohányszárítót használnak, amelyben 40-50 fokon szárítanak. Az ennél magasabb hőmérsékleten történő szárítás elindíthat egy avasodási folyamatot a magban található olajban, és mivel lehet, hogy a magot egy évig kell tárolni, ha ebben elindul az avasodás, az az év végére eladhatatlanná válik.

A kiszárított mag a tisztítóba megy. Ez egy rostás-kefés tisztítógép, amelyen a rosták különböző lyukméretűek lehetnek, ez határozza meg a csomagolásra kerülő mag méretét.

A kisvárdai előnye itt is előjön, hiszen eleve nagy magot terem, és ezzel kevesebb apró magot termel, amit madáreleségnek értékesítenek. A napraforgószeméttel pedig fűteni lehet, Újfehértó 20%-a ezzel fűt.

Rengeteg szotyi

Rengeteg szotyi

A szárított, tisztított magot tárolják, a pörkölés csak közvetlenül a csomagolás előtt történik meg. Kántornéék csak saját szárítást tárolnak, mert ha bekerül egy hibás tétel, tönkreteszi a teljes árukészletet. A helyesen tárolt mag akár három évet is eláll, de az új termés beérkezésével mégis mindig végeznek az ómaggal, jön egy tisztasági festés, fertőtlenítés a molyok ellen, és utána érkezik be az újmag.

A pörkölés

Házilag is lehet mikróban vagy a sütőben pörkölni, ez nagyüzemileg egy kávépörkölőhöz hasonló, forgólapátos dobban történik 150 fokon.
A pörkölés után elzárják a gázt, még egy kicsit forog a dobban, ilyenkor ízesedik. A pörkölt mag egy hűtőre megy, amelyen egy nagy teljesítményű ventillátor kiszívja belőle a meleget.

A pörkölt magot újra tisztítják, mert a pörkölés során a terelőlemez leszed a magról apró szöszöket, és azt vagy az égett magokat még letisztítják róla. Így a mag szebb lesz a zacskóban, és a zacskó tökéletes zárását is megakadályozhatja.

Pörkölés

Pörkölés

Szavatossági idő

A szotyi csomagolásán eltarthatósági dátum van, és mivel a nedvességtartalma alacsony, érdemes elfogyasztani a kinyitott csomagot, mert hamar felszedi a levegőben található párát.

Csomagológép

Csomagológép

Forrás: http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20130807-a-napraforgo-mar-nem-forog-sehova.html

Napraforgó galéria